Komár László ma hajnalban, váratlanul elhunyt. Egy ország áll döbbenten a hír előtt, sokan még most sem hiszik el. A valóság kegyetlen, Komár hangja már csak felvételről szólalhat meg. A zene.hu hasábjain tisztelőke, barátja, kollégája, az egykori Sárga Taxi és a most is aktív Boka és Klikk zenekar frontembere, Bokányi Boka Zsolt emlékezik.

A húgom hívott ma reggel telefonon „Hallottad, most mondta be a rádió, meghalt a Komár!” Néma csend, hirtelen nem tudtam mit mondani. Valami letaglózó, zsibbasztó szomorúság töltött el, ami azóta sem akar elmúlni.

Talán a sors furcsa játéka, talán a véletlen, nem tudnám megmagyarázni és nem szeretném túl gondolni sem, de néhány napja a kocsiban Laci „Pepita” lemezét hallgatom, és a régi dolgok jutottak eszembe! Soha nem titkoltam, hogy kamaszkorom óta Komár rajongó vagyok, az ő lemezein nőttem fel, megvan minden megjelent bakelit és cd ami megjelent, és betéve tudom a legtöbb slágerét.

Még emlékszem az első koncertre ahol láthattam és hallhattam őt énekelni. A színpad szélénél állva álmodoztam: egyszer talán majd én is énekelhetek egy zenekarban és akkor biztos, hogy ezeket a dalokat is játszani fogjuk. Isten megadta a lehetőséget, énekelhetek, Komár dalokat is. Sőt, nem csak előadhatom a slágereit, hanem olyan ajándékot is kaptam, aminek révén zenekarommal, a Sárga Taxi val 1999 és 2004 között számos közös koncertet adhattunk Lacival. Akkoriban a zenekarom a saját munkái mellett Laci kíséretét is adta, sok-sok koncerten muzsikálhattunk mögötte. Bejárhattuk közösen az országot, a – már nem létező – Slágerrádió turné keretein belül, de számos kis és nagyobb klubkoncertet csináltunk. Sőt, néhány alkalommal külföldi koncertjein is mi kísértük. Rengeteg közös élmény köt össze vele. Szinte megszámlálhatatlan televíziós szereplés, koncertek a rengeteg sztori, amit napestig sorolhatnék.

Ám most nem ez a fontos…

Hanem sajnos az a szomorú tény, hogy Laci már nem énekel többé itt a Földön! Emlékszem legutóbbi Sárga Taxis lemezünk megjelenése kapcsán őt hívtam fel, hogy vállalná-e, a lemez promóciós reklámhangjának szerepét. Naná, hogy vállalta! Laci ilyen volt! A szignál készítése közben velem együtt izgult, mert éppen akkor született meg a kislányom. Akkor ismét komolyan elbeszélgettünk, mint apa az apával. Emlékszem, mennyi szeretettel beszélt a saját gyermekeiről…

Az utóbbi időben már ritkábban találkoztunk, de néha még beszéltünk telefonon. Ilyenkor a zene mellett néha szóba került Isten terve is az életünkkel. Hitte és én is hiszem, hogy Isten kegyelméből kapott időt töltünk el itt a Földön. Most azért imádkozom, hogy a mindenélők útján is Isten kísérje Lacit a mennyei színpadra. Nagyon nehéz elfogadni az elmúlást, de az emlékeinkben örökké élni fog ebben biztos vagyok!

Egy fantasztikus karizmatikus előadó volt, aki rengeteg örömet okozott dalaival a közönségének és csak remélni merem, hogy nem a sok bulvár hiábavalóságra fog emlékezni az, aki szerette őt. Hanem arra az emberre és énekesre, aki szívét lelkét tudta adni a közönségnek!

Isten Veled Laci!
Barátod:
Boka

[2012.10.18.]